persze csak gondolatkísérlet. Hogyan is vonnám kétségbe én, hogy Rhonda Byrne (akit innen csókoltatok) zseniális műve nem precízen használható recept? A végeredmény szempontjából hullamindegy, hogy a páciens valódi gyógyszertől, vagy placebótól gyógyul-é. Mindegy, hogy jobb- vagy balszerencsések vagyunk-e, ha az inspiráció, amit kapunk, feltölt minket reménnyel és optimizmussal. Még ha be is igazolódik, hogy nem tartozunk a vizualizációval teremtők közé, a kedvünk mindenképpen jobb lesz. Ki vitatná el, hogy ez már önmagában nyereség?
Amúgy minden látszat ellenére én igenis hiszek a pozitív gondolkodásban. Sőt, tovább megyek: a csodákban is. A legutóbbit meg is örökítettem.
Felkészültél?
Tádááááááám!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: